A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Blogbejegyzésemben amellett érvelek, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.
Permanent link to this article: https://advocatus.dlapiper.hu/?p=2150
Frissült Magyarország adatvédelmi szabályzata
Adatai védelme fontos számunkra, ezért kérjük, olvassa el a lenti tájékoztatónkat
Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én került kihirdetésre, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. törvény) átfogó módosítása, amelyben többek között az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által nyitva hagyott egyes területek kerültek szabályozásra. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
Szerzők: Gondos Orsolya és Tálos Dániel, irodánk ügyvédjelöltjei
Permanent link to this article: https://advocatus.dlapiper.hu/?p=2144
A jog exportja amerikai módra – miért érdekes az FCPA?
Mind a hazai, mind pedig a nemzetközi sajtóban egyre gyakrabban tűnnek fel olyan főcímek, amelyek az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (Department of Justice, vagy DOJ) és az Egyesült Államok különböző kormányzati ügynökségei által indított eljárások új korszakát hirdetik. Nem mehetünk el tehát szó nélkül azon hírek mellett, amelyek az Egyesült Államok törvényeinek megsértéséért nemcsak amerikai, hanem külföldi cégekre kiszabott hatalmas összegű bírságokról – vagy némely esetben peren kívüli egyezségek keretében kifizetett óriásösszegekről – szólnak.
Vegyük például a 2014-ben a BNP Paribas-val kötött – példátlan összegű – 8,9 milliárd dolláros peren kívüli megállapodást, amely azért jött létre, mert a francia hitelintézet megsértette az Irán és más országok ellen bevezetett amerikai szankciókat. Az Egyesült Államok rendelkezik néhány igen érdekes exportcikkel: olyan szövetségi jogszabályokkal, amelyek hatálya jóval túlnyúlik az ország határain.
Permanent link to this article: https://advocatus.dlapiper.hu/?p=2136
A vezető tisztségviselők felelőssége – 2. rész: A felmentvény
Milyen generális szabályokon alapul a vezető tisztségviselők felelőssége Magyarországon? Milyen eseteket fed le a wrongful trading a hazai szabályozási környezetben? Hogyan alakult a felmentvény jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában és mit kell tudni a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról? A fenti kérdéseket tekintik át egy háromrészes cikksorozatban a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértői. A cikksorozat első része itt érhető el. A második részben a szerzők az irodai praxisban a felmentvény kapcsán felmerülő legfontosabb tudnivalókat és esetjogot összegzik. A jelen cikk társszerzői: Bögös Tímea és Pásztélyi Emese.
A felmentvény a gazdasági társaság tulajdonosainak nyilatkozata (formális írásbeli határozata) arról, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét egy adott tárgyidőszakban a tulajdonosok számára rendelkezésre álló információk alapján, a tulajdonosok megítélése szerint megfelelően látta el.
A felmentvény jogi jelentősége
Ha a társaság tulajdonosai a vezető tisztségviselő részére felmentvényt adnak, a társaság a vezető tisztségviselővel szemben ügyvezetési kötelezettségek megsértésére alapozott kártérítési igénnyel később már csak korlátozott körben léphet fel (csakis akkor, ha utóbb az derülne ki, hogy a felmentvény alapjául szolgáló, a tulajdonosok által ismert tények vagy adatok valótlanok vagy hiányosak voltak).
Permanent link to this article: https://advocatus.dlapiper.hu/?p=2121
A built-to-suit projektek jogi sajátosságai – mikre kell figyelni?
A built-to-suit (BTS) fejlesztések – a spekulatív fejlesztésekkel szemben – a speciális bérlői igények legmagasabb szintű kiszolgálását célozzák. Bár alapos üzleti tervezés és nettó jelenérték számítás előzi meg őket, a „hagyományos” bérletekkel ellentétben nagyobb kockázattal járnak mindkét fél számára. A fejlesztés finanszírozhatósága, rentabilitása és majdani értékesíthetősége alapvetően a (tipikusan egyetlen) bérlő személyétől függ, ami nagyobb kitettséget jelent a bérbeadónak, mint a sok bérlős fejlesztések. A bérlő szempontjából a legnagyobb kihívást talán az átlagosnál hosszabb távra szóló, 10-15 vagy akár 20+ éves elköteleződés jelenti. Az alábbiakban a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértője, Remes Attila a BTS bérleti szerződések tárgyalása során rendszerint felmerülő hangsúlyosabb kérdéseket mutatja be a bérlő szemüvegén keresztül.
Permanent link to this article: https://advocatus.dlapiper.hu/?p=2113