A gyógyszeripar nem csak az egyre modernebb és hatásosabb gyógyszerek kifejlesztése és gyártása miatt az egészségügyi ellátórendszer egyik legfontosabb szereplője, hanem az egészségügyi szakemberek és egészségügyi intézmények számára évről évre önként teljesített juttatások miatt is. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy kellően transzparensek-e ezek, az egészségügyi ellátórendszer működéséhez vitathatatlanul szükséges juttatások? Milyen hatása lehet a gyógyszeriparra és az egészségügyi ellátó rendszerre, ha ezen juttatások teljességgel közzétételre kerülnek? Milyen szerepe lehet az innovatív gyógyszergyártók által a napokban megalakításra kerülő Transzparencia Együttműködésnek?
Kevéssé közismert, hogy a gyógyszercégek jelentős, az állami költségvetési keretei közé már nem beilleszthető anyagi forrásokat allokálnak a betegellátás színvonalának és körülményeinek javítására. Ezen belül, csak szakmai rendezvények támogatására Magyarországon mintegy 2 milliárd forint támogatást nyújt évente az innovatív gyógyszeripar. Az egészségügyi szakembereknek és intézményeknek nyújtott juttatásokkal kapcsolatosan az Európai Gyógyszeripari Egyesületek Szövetsége (“European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations“, a továbbiakban: “EFPIA”) 2013. június 24-i Közgyűlésén fogadta el “A gyógyszercégek részéről egészségügyi szakembereknek és egészségügyi intézményeknek történő vagyoni juttatások közzétételéről szóló szabályzatát” (“Transzparencia Kódex”). Az EFPIA megalakulása, 1978 óta ernyőszervezetként tömöríti az európai innovatív gyógyszeripar szereplőit. A szervezetet Magyarországról az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (“IGY”) képviseli.
A Transzparencia Kódex egy iparági önszabályozó instrumentum, amelynek célja nem kevesebb, mint, hogy valamennyi, a gyógyszercégek által egészségügyi szakembereknek, vagy egészségügyi intézményeknek nyújtott vagyoni juttatás strukturált módon közzétételre kerüljön, és bárki számára hozzáférhetővé váljon. E juttatások teszik lehetővé számos esetben az egészségügyi intézmények által használt modern diagnosztikai eszközök működtetését, vagy akár az orvosok továbbképzését, tapasztalataiknak egymás közti megosztását. Ez alapján a betegek – vagy éppen a hatóságok – a jövőben akár egy-egy orvos esetében is megnézhetik, hogy az illető mely gyógyszercégekkel áll olyan kapcsolatban, amelynek eredményeként a gyógyszercégtől vagyoni juttatást kapott. A közzételre kerülő vagyoni juttatás fogalmát a Transzparencia Kódex meglehetősen tágan állapítja meg, ide tartoznak többek között az orvosoknak szakmai konferencián való részvételre nyújtott támogatások, vagy éppen a velük kötött tanácsadói, szolgáltatási szerződések alapján kifizetett juttatások. Vannak azonban kivételek is, azaz nem kerülnek közzétételre a jövőben sem az olyan, orvosoknak vagy egészségügyi intézményeknek nyújtott juttatások, amelyek vény nélkül kapható gyógyszerekhez kötődnek, vagy például olyan juttatások, amelyek tárgya vendéglátás (étel-ital), vagy gyógyszerminta.
A Transzparencia Kódex alapján, főszabályként az egészségügyi szakembereknek vagy egészségügyi intézményeknek címzett juttatásokat a kedvezményezett egyedi azonosítását lehetővé tevő módon kell közzétenni. Kivételt képeznek ez alól a K+F körében nyújtott juttatások, valamint azok az esetek, amikor a kedvezményezett jogi okból egyedileg nem azonosítható. Ez utóbbi körbe tartozik, ha a kedvezményezett nem járul hozzá a közzétételhez. Ez esetben értelemszerűen a gyógyszercégnek kell mérlegelni, hogy abban az esetben is biztosít-e az adott kedvezményezettnek juttatást, ha az nem járul hozzá ennek közzétételéhez.
A Transzparencia Kódex 2015. január 1-jétől alkalmazandó az EFPIA és tagszervezetei, így – Magyarországon – az IGY tagjai által is. A 2015. év átmeneti év, tekintettel arra, hogy az innovatív gyógyszercégek már kötelesek az általuk biztosított juttatásokat a Kódexben meghatározottak szerint rögzíteni, ezek közzétételére ugyanakkor csak 2016-tól kezdődően kerül majd sor.
A Transzparencia Kódex gyakorlati alkalmazása, érvényesülése, valamint hatása az innovatív gyógyszeripar és az egészségügyi ellátórendszer kapcsolatára számos megválaszolandó kérdést vet fel. A teljesség igénye nélkül ide tartozik, hogy a Transzparencia Kódex által bevezetésre kerülő közzétételi szabályozás hogyan hangolható össze az ugyanazon tárgyi hatállyal bíró, adott esetben párhuzamos, vagy eltérő tartalmú jogszabályokkal, különösen, ami az üzleti titok, vagy a személyes adatok védelmét illeti. Megválaszolandó, hogy milyen hatása lehet annak, ha egyes kedvezményezettek esetében teljeskörű, a kedvezményezett egyedi azonosíthatóságát is lehetővé tevő közzététel érvényesül, míg más kedvezményezetteknek nyújtott jutttatások rejtve maradnak összesített kimutatások leple alatt. Kérdésként merül fel továbbá, hogy milyen szankciók és ösztönzők segíthetik a közzététel mind teljesebb körű érvényesülését.
A fentieken túl vizsgálandó az is, hogy a kötelezettek iparági képviseletét ellátó Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete miként működik közre a Transzparencia Kódex rendelkezéseinek mind teljesebb érvényesítése során. Ezzel kapcsolatosan egészen friss aktualitásként kiemelendő, hogy az IGY keretében a napokban Transzparencia Együttműködés néven a hazai innovatív gyógyszergyártók részvételével új platform alakul, amelynek célja, hogy minél szélesebb körben és egységes módon biztosítsa az orvosok hozzájárulását a gyógyszercégekkel kötött együttműködési szerződések adatainak közzétételéhez.
Mindezen kérdésekkel valamint a Transzparencia Kódex implementálásának és alkalmazásának eddigi, magyar és közép-európai tapasztalataival az idén Budapesten megrendezésre kerülő, “4. Pharma Law Convention” 2015. április 22-én plenáris ülésén elhangzó előadás keretében bővebben is foglalkozom.
A cikk szerzője:
