«

»

Print this Post

Hogyan lép hatályba az új Ptk?

Nem túlzás azt állítani, hogy a jogászi szakma számára az utóbbi évek, évtizedek egyik legnagyobb kihívását a 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv („új Ptk”) megismerése és alkalmazása fogja jelenteni. Arra a kérdésre, hogy a hatályba lépés mekkora munkát jelent a jogalkalmazó számára, az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezések („Törvényjavaslat”) adják majd meg a választ.

A hatályba lépéssel kapcsolatos rendelkezések törvényjavaslat formájában érhetők el az Országgyűlés honlapján T/12094-es szám alatt. A Törvényjavaslat első paragrafusa a Jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény („Jat”) 15. paragrafusának 1. bekezdésében is szabályozott alapelvvel összhangban általános szabályként az új Ptk. rendelkezéseit rendeli alkalmazni minden, a hatálybalépés napját, azaz 2014. március 15-ét követően keletkezett tény és jogviszony, illetve megtett jognyilatkozat tekintetében. Ezzel egyidejűleg a jelenleg hatályos Ptk. (az egyszerűség kedvéért nevezzük „régi  Ptk”-nak) hatályát veszti. Emellett azonban a Jat. 15. paragrafusának 2. bekezdésében rögzített úgynevezett „továbbhatási szabály” alapján a régi Ptk. a hatálya alatt keletkezett tényekre, jognyilatkozatokra és jogviszonyokra továbbra is alkalmazandó marad.

Az igazi kérdés persze az, hogy a hatálybalépés napján fennálló jogviszonyokkal kapcsolatban hogyan rendelkezik majd a Törvényjavaslat: a „régi” vagy az „új” szabályozás lesz alkalmazandó? Nos, a válasz elsősorban attól függ, hogy dologi vagy kötelmi jogviszonyokról beszélünk.

Dologi jogviszonyok tekintetében a jogalkotó szeme előtt az ilyen típusú jogviszonyok stabilitásához, statikusságához, illetve tartósságához fűződő jogpolitikai érdekek megőrzése lebegett. Ezen jogviszonyok tartós fennállása megfontolandó társadalmi érdek, ugyanakkor az is fontos szempont, hogy ne az adott dologi jogviszony keletkezési időpontjától függjön az új Ptk. alkalmazhatósága, hiszen egy ilyen esetben annak alkalmazásával még akár hosszú éveket is várni kellene. Ezen koncepció alapján a Törvényjavaslat 41. paragrafusában olvasható főszabálya úgy rendelkezik, hogy az új Ptk. hatálybalépése napján fennálló dologi jogviszonyokkal kapcsolatos, 2014. március 15-ét követően keletkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra az új Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jogbiztonság és forgalombiztonság elsődlegessége mellett a dinamikusabb, valamint jellemzően rövidebb életciklusú kötelmi jogviszonyokban a Törvényjavaslat 50. paragrafusának első bekezdése már más logikát követ, és kimondja: a hatálybalépés napján fennálló kötelmi jogviszonyokkal kapcsolatos, 2014. március 15-ét követően keletkezett tényekre és megtett jognyilatkozatokra a hatálybalépés napját megelőzően hatályos régi Ptk. rendelkezései alkalmazandók, ideértve a szóban forgó tények és jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is. Lehetőséget teremt azonban a Törvényjavaslat  50. paragrafusának 2. bekezdése arra, hogy a felek megállapodásukkal az új Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezzék, és így elkerüljék a régi Ptk további alkalmazását.

A fentiek hangsúlyozottan főszabályok, amelyek alól számos kivételt állapít meg a Törvényjavaslat – ezek közül a fontosabbakra egy következő bejegyzésben térünk majd ki!

Permanent link to this article: https://advocatus.dlapiper.hu/?p=1215

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *