IPT, Data Protection

SCHREMS 2.0 – További akadályok a személyes adatok Európai Unión kívülre történő továbbításában?

Szerző: Kozma Zoltán Kiemelkedő jelentőségű ügy került az Európai Bíróság elé a mai napon, amely erős hatással lehet a globális digitális gazdaságra is. Az ügy a legfrissebb állomása az Egyesült Államok bűnüldözési joga és az európai adatvédelmi szabályozás közötti ütközetnek, amely hivatalosan Max Schrems, osztrák adatvédelmi aktivista és a Facebook között zajlik. Az eljárás nagy horderejű és minden olyan vállalkozás számára releváns, amelyek személyes adatokat továbbítanak az Európai Unió határait átlépve. Az Ír Adatvédelmi Biztos, Helen Dixon által kezdeményezett bírósági eljárásban, az Ír Legfelsőbb Bíróság 11 kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához (EUB), két jogintézményt érintve, amelyek az Európából származó …

SCHREMS 2.0 – További akadályok a személyes adatok Európai Unión kívülre történő továbbításában? Read More »

2019. május 28-tól alkalmazandó a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről szóló Rendelet – De mit is jelent ez nekünk?

Nem személyes adat az, amely semmilyen formában nem hozható összefüggésbe azonosított, vagy azonosítható természetes személlyel, pl. a nagy adathalmazok (big data) elemzéséhez használt összesített és anonimizált adatkészletek, ipari gépek karbantartási igényeire vonatkozó adatok, szélturbinákra telepített szenzorok által generált időjárási adatok stb. A Rendelet célja tehát, hogy a GDPR személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelkezését kiegészítve biztosítsa az ilyen nem személyes adatok Unión belüli teljes körű szabad áramlását is, megteremtve ezáltal a közös európai adatteret. A Bizottság minap kiadott iránymutatása pedig kifejezetten nevesíti a Rendelet felhőszolgáltatások igénybevételére gyakorolt stimuláló hatását, tehát deklarált és elsődleges cél a felhőszolgáltatásokat akadályozó jogszabályok eltörlése a tagállamokban.

Read more »

Jelentősen változnak a munkahelyi adatkezelésekre vonatkozó előírások

Az Országgyűlés 2019. április 1-én elfogadta az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A módosítás mintegy 86 ágazati törvény adatvédelmi rendelkezéseit módosítja a tavaly életbe lépett GDPR végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében. Az új szabályok – néhány kivétellel – a Magyar Közlönyben történő kihirdetést követő 15. napon lépnek majd hatályba.

Read more »

Lejárt a mémek kora? Az új európai szerzői jogi reform és a vitatott rendelkezései

Az Európai Parlament március 26-án annak ellenére fogatta el a szerzői jogi reformot, hogy annak számos ellenzője akadt és főként Nyugat-Európában nagy felzúdulást keltett az internethasználók körében. Március 21-én még a Wikipédia német nyelvű oldala is elsötétült tiltakozásul, az azt követő napokban pedig tízezrek tüntettek Németország-szerte az új irányelv ellen, ami szerintük veszélyt jelent a szabad internetre nézve és hátrányosan befolyásolhatja a véleménynyilvánítási, művészi és a sajtószabadságot. A következő bejegyzésben megvizsgáljuk, hogy valóban erre kell-e készülnünk.

Read more »

SCHREMS 2.0 – További akadályok a személyes adatok Európai Unión kívülre történő továbbításában?

Kiemelkedő jelentőségű adatvédelmi ügy került az Európai Bíróság elé. A határon túli személyes adatok áramlásának zavara, vagy legitimációjának megszűnése akár az Európai Unió GDP-jének visszaesésével, a kereskedelem és a gazdaság negatív hatásaival járhat. Kiemelkedő jelentőségű ügy került az Európai Bíróság elé a mai napon, amely erős hatással lehet a globális digitális gazdaságra is. Az ügy a legfrissebb állomása az Egyesült Államok bűnüldözési joga és az európai adatvédelmi szabályozás közötti ütközetnek, amely hivatalosan Max Schrems, osztrák adatvédelmi aktivista és a Facebook között zajlik. Az eljárás nagy horderejű és minden olyan vállalkozás számára releváns, amelyek személyes adatokat továbbítanak az Európai Unió határait …

SCHREMS 2.0 – További akadályok a személyes adatok Európai Unión kívülre történő továbbításában? Read More »

Az e-könyvek és a digitális jogkezelés

Az első e-könyvek megjelenésekor többen gondolhatták, hogy leáldozott a hagyományos, papír alapú könyvek világa, mert a jövőben majd mindenki csak egyszerűen beszerezhető és könnyen tárolható elektronikus köteteket vásárol a nyomtatott példányok árának töredékéért. Azóta jó pár év eltelt, de az e-könyvek még mindig nem tudták átvenni a nekik kijáró helyet annak ellenére, hogy az értékesítésük mértéke az utóbbi időben folyamatosan növekedett.

Read more »

50 millió eurós adatvédelmi bírság a GOOGLE-lel szemben

A francia adatvédelmi hatóság (“CNIL”) 2019. január 21-én 50 millió eurós (kb. 16 milliárd Ft) bírsággal sújtotta a GOOGLE LLC-t, az általános adatvédelmi rendelet (“GDPR”) szabályainak megsértése miatt. A bírság nagysága az eddigi legnagyobb a GDPR 2018. május 25-i hatályba lépése óta, és a 20 millió eurós maximum nominális bírság helyett a hatóság az adatkezelő GOOGLE LLC éves árbevétele alapján határozta meg a bírság összegét.

Read more »

No deal Brexit – Mi lesz az IP jogokkal?

Ahogy közeledik a Brexit időpontja, egyre feszültebb érdeklődés övezi az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalássorozat folyamatát. A legutóbbi fejlemények szerint a 2018 szeptember 20-i salzburgi informális találkozón az Európai Tanács elutasította az Egyesült Királyság által kidolgozott javaslatcsomagot, melynek következtében Theresa May brit miniszterelnök kijelentette: a tárgyalások holtpontra jutottak. Mindezek alapján pedig egyre inkább nő a valószínűsége annak, hogy 2019 márciusában az Egyesült Királyság megegyezés nélkül fog kilépni az Európai Unióból (ún. “no deal Brexit“). Vélhetően a fenti fejleményekre tekintettel az Egyesült Királyság kormánya 2018. szeptember 24-én számos különböző tájékoztatót tett közzé a honlapján, amelyek az esetleges “no deal Brexit” esetén életbe lépő változásokról nyújtanak információkat. A tájékoztatók között a szerzői joggal, szabadalmakkal, védjegyekkel és formatervezési mintákkal, valamint jogkimerüléssel kapcsolatos tájékoztatók is szerepelnek. Cikkünkben az utóbbi két tájékoztató legfontosabb pontjait mutatjuk be.

Read more »

Csodafegyver az adatkezeléshez? Mire elég az adatkezeléshez való hozzájárulás?

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 6. cikke határozza meg azokat a jogalapokat, amelyek alapján jogszerű adatkezelés végezhető. A jogalapok között a jogalkotó elsőként az érintett hozzájárulását jelöli meg, mely alapján az adatkezelő egy vagy több konkrét célból jogszerűen végezhet adatkezelést. Bár az adatkezelők számára elsőre talán a legkézenfekvőbbnek az érintett hozzájárulásának beszerzése tűnhet, de felmerül a kérdés: tényleg ilyen egyszerű lenne? Cikkünkben a “29. cikk szerinti Munkacsoport” iránymutatásának legérdekesebb megállapításait gyűjtöttük össze.

Read more »

Frissült Magyarország adatvédelmi szabályzata

Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én került kihirdetésre, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. törvény) átfogó módosítása, amelyben többek között az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által nyitva hagyott egyes területek kerültek szabályozásra. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.

Read more »

Védjegyek és az online marketing

Az elmúlt években olyan formabontó online hirdetési lehetőségek jöttek létre, amelyek nemcsak a reklámszakembereket, hanem a jogászokat is új kihívások elé állították. Hogyan lesz hirdetőből védjegybitorló? Mit tehetünk, ha más a márkanevünkkel hirdet? Mik az AdWords buktatói a hirdetők és a védjegyjogosultak számára? Többek között ezeket a kérdéseket tekintik át Rózsavölgyi Márk és Papp Gábor, a DLA Piper Magyarország munkatársai az ügyvédi iroda blogja, az Advocatus legújabb bejegyzésében. Mi az AdWords? A pay-per-click (fizess kattintásonként) alapú hirdetések legnagyobb szolgáltatója a Google, amely éves szinten több mint 20 milliárd dollár bevételt produkál csak ebben az üzletágban. A Google AdWords platformja lehetőséget …

Védjegyek és az online marketing Read More »

29-es Adatvédelmi Munkacsoport: az álláskeresők Facebookjainak ellenőrzése adatkezelést valósít meg

Tévedés, hogy a munkáltatók egy jelentkező személyes adatait pusztán azért kezelhetik, mert azok egy közösségi oldalon nyilvánosan hozzáférhetőek – állapítja meg véleményében az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es Adatvédelmi Munkacsoport. A legújabb vélemény számos olyan tipikus munkahelyi adatkezelési esetet tárgyal, ahol a technológiai fejlődés fokozott adatvédelmi kockázatokat jelenthet. Ezeket tekintik át Bertók Gábor és Vári Csaba, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda ügyvédei. Előző cikkünkben a változatlanul irányadó szabályok mellett az Általános Adatvédelmi Rendelet (Az Európai Parlament és a Tanács EU 2016/679 Rendelete, az ún. GDPR, azaz “General Data Protection …

29-es Adatvédelmi Munkacsoport: az álláskeresők Facebookjainak ellenőrzése adatkezelést valósít meg Read More »

Munkahelyi adatkezelés az EU új adatvédelmi rendelete és az új technológiák fényében

Az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es Adatvédelmi Munkacsoport nemrégiben újabb véleményt fogadott el a munkahelyi adatkezelés szabályairól. Ebben az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) munkáltatókat érintő új adatvédelmi kötelezettségeire, többek között az előzetes adatvédelmi hatásvizsgálatra, valamint a technológiai fejlődéssel járó adatvédelmi kockázatokra is kitér – a véleményt Bertók Gábor és Vári Csaba, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda ügyvédei tekintik át. Az új vélemény elfogadását a munkahelyeken alkalmazott olyan új információtechnológiai eszközök megjelenése indokolta, mint például a céges autóba telepített GPS-es fedélzeti kamera, a geolokációt lehetővé tevő céges “okos” eszközök, vagy …

Munkahelyi adatkezelés az EU új adatvédelmi rendelete és az új technológiák fényében Read More »

Új veszélyes üzem a láthatáron? – A drónok felhasználásának jogi környezete

Az alábbi írás a DLA Piper által támogatott OTDK-ra készített tanulmány kivonata, szerzője, Szilágyi Gábor különdíjjal jutalmazott hallgató, így a cikk nem feltétlenül az Iroda szakmai álláspontját tükrözi, mivel nem az Irodával együttműködő jogász készítette. A drónok alkalmazásának több területe is vizsgálható, az ugyanis lehet állami, katonai célú, vagy egyéb más szempontú. A témát hatékonyan csak multidiszciplináris módon érdemes vizsgálni, a polgári jog mellett a közigazgatási jog, büntetőjog és más tudományterületek beható és komplex vizsgálatával lehet kialakítani a drónok jogi megítélésével kapcsolatos képet.

Generációk harca – szülő és gyermek találkozása a közösségi médiában

Az írás a DLA Piper által támogatott OTDK-ra készített tanulmány kivonata, szerzői, Tamás Bianka és Evellei Evelin Molli különdíjjal jutalmazott hallgatók, így a cikk nem feltétlenül az Iroda szakmai álláspontját tükrözi, mivel nem az Irodával együttműködő jogász készítette. Abszurdnak tekinthető-e az a helyzet, hogy egy 18. életévét betöltött személy pert indít szülei ellen a 18. életévének betöltését megelőzően kialakult sérelmes helyzet miatt, melyet a róla nyilvánosságra hozott képek okoztak?