Protected: Milyen jogok védhetik a beruházót más tulajdonában álló földterületen végzett beruházás során? – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 3. rész
There is no excerpt because this is a protected post.
There is no excerpt because this is a protected post.
A napelemek esetében számos kérdés merül fel a hatályos jogszabályi környezet és a joggyakorlat kapcsán, amelyek közül ebben a cikkben Szűcs Anikó Edit az átminősítés kérdéseit járja körül.
A hivatkozott, üdvözlendő változásokon túl a szabályozási környezetben azonban továbbra is azonosíthatóak olyan jogszabályi akadályok, amelyek álláspontunk szerint indokolatlan korlátokat képeznek a megújuló beruházások fejlesztésének útjában, például ilyenek az ún. származási garanciákra (GO / guarantee of origin) vonatkozó előírások is.
Since the beginning of the year, the Government has modified the previous legal environment concerning the development of wind power plants in several areas in order to increase wind power capacity. According to the Ministry of Energy’s communication so far, wind power capacity is expected to increase to around 1,000 MW by 2030.
A Kormány az év elejétől a szélerőművek fejlesztését érintő korábbi jogszabályi környezetet több ponton is átalakította a szélerőmű-kapacitások bővítése érdekében. Az Energiaügyi Minisztérium eddigi kommunikációja alapján a szélerőművi kapacitások mintegy 1.000 MW-ra történő bővülése várható 2030-ig.
A globális kihívások, így kiemelten a klímaváltozás és az orosz-ukrán konfliktus okozta energiaválság a 2023. évre vonatkozóan is azt eredményezte, hogy az energetikai szabályozás a magyar jogalkotó által kiemelten kezelt terület maradt.
A napelemparkok létesítése során az időzítés különös jelentőséggel bír: a közcélú hálózatra történő csatlakozások hosszú várakozási ideje alatt lejáró engedélyek a termőföldön történő létesítés esetén kockázatot jelenthetnek.
A megújulóenergia-alapú termelés térnyerése, a szűkös energiatárolási kapacitások és a felhasználók költségcsökkentési célú törekvései végsősoron a hazai villamosenergia-rendszer – a kereslet és kínálat – egyensúlytalanságához vezet. A kialakult helyzet műszaki és kereskedelmi kihívásaira a rugalmassági szolgáltatások nyújthatnak megoldást.
Cikksorozatunk első részében a magyar energetikai szabályozási tesztkörnyezetek értékeléséről Simon Gábor, Vezető Ügyvéd, Energia és Beszerzések Szakterület vezetője, valamint Holló Richárd, Finanszírozási, Projektfejlesztési és Restrukturálási csoportjának ügyvédjelöltje számolnak be.
A magas és volatilis energiaárakra, valamint a növekvő ESG-elvárásokra jelenthet hosszú távon megoldást a társasági villamosenergia-vásárlási megállapodások (cPPA) elterjedése. Energiaszelet eseményünkön a cPPA szerződésekben rejlő lehetőségeket, és a konstrukció európai energetikai piacon betöltött szerepét ismertették.
A DLA Piper a nemzetközi ügyvédi irodák közül először, hosszú távú megújuló energia alapú villamosenergia-vásárlási megállapodást (corporate power purchase agreement; „cPPA”) kötött a brit NextEnergy Grouppal.
Napjainkban egyre népszerűbbek a cPPA-k, vagyis a társasági villamosenergia-vásárlási megállapodások. A modell hazai terjedéséről Simon Gábor és Kovaloczy Áron, a DLA Piper Hungary szakértői, valamint Kovács Domonkos, az Alteo vezérigazgató-helyettese értekeztek.
Új METÁR pályázati kiírást tett közzé honlapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) október 15-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felkérése alapján. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatását szolgáló 4. tenderkiíráshoz kapcsolódóan a dokumentáció beadására november 2. és 4. között van lehetőség.
A villamosenergia-iparban tapasztalható változásokról és a hazai piac helyzetéről Simon Gábor és Kovaloczy Áron, a DLA Piper Hungary szakértői, valamint Kovács Domonkos, az ALTEO Group vezérigazgató-helyettese beszélgettek.
A klímaváltozás és a fenntarthatóság jelentette kihívások az elmúlt években számos unortodox szabályozási megoldás megjelenését eredményezték. A kísérleti szabályozási környezet az egyik leghatékonyabb eszköze a kihívások megoldására kínált innovatív megoldások felfuttatásának. Cikksorozatunk előző része kísérleti klauzulák a nemzetközi szabályozásról szólt, a második részben Simon Gábor a hazai gyakorlatról készített összefoglalót.